Ma 2017. október 21., szombat, Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz.

Szakmák éjszakája

Aktuális események

    Nincs esemény

Széchenyi 2020

Szakképzés Eu Hete

Iskolai események

previous month október 2017 next month
H K SZ CS P SZ V
week 39 1
week 40 2 3 4 5 6 7 8
week 41 9 10 11 12 13 14 15
week 42 16 17 18 19 20 21 22
week 43 23 24 25 26 27 28 29
week 44 30 31

Pályázat

Határtalanul

Hirdetés

Hirdetés



Képzéseink 2017/2018-as tanévben

In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player
Névadónk PDF Nyomtatás E-mail
alt1990. január 1-jétől viseli iskolánk Lorántffy Zsuzsanna nevét.


 
"Fejedelmi nő, az volt bizonnyal 
Világ szerént, lélek szerént;
Több díszt nem nyert bársony-bíborral,
De ő hintett ezekre fényt.
Korát előzte, mint az égen
A tündérhajnal a napot,
Hogy akkor is ragyogjon, éljen,
Mikor a nap lenyugodott."
(Tompa Mihály)
 

Lorántffy Zsuzsannára gondolva maga a történelem elevenedik meg. A 17. század, Erdély, Sárospatak, a reformáció, Comenius. S mindez a végtelen lelki finomságú, állhatatos, nemes jellemű nagyasszony máig példaadó életén keresztül hat ránk is. 

Apai ágon olasz eredetű ősei vitézségüknek köszönhetően a Felvidék leghatalmasabb fõurai közé emelkedtek. Apja, Lorántffy Mihály, Szendrő és Ónod várának kapitánya, a sárospataki vár dúsgazdag ura.

Anyja, Zeleméri Kamarás Borbála, az egri hős, Dobó István rokona, hatalmas uradalmak birtokosa.

1600 -ban született Zsuzsanna lányuk Ónodon vagy Helmecen. A család 1609-ben a pataki várba költözött. Nagyobbik testvérét és édesanyját korán elragadta a halál. Húgával, Máriával Andrássy Katalint kapták mostohául, sőt féltestvérük is született, Katica. Azonban 1616-ban apja is elhunyt. Kriptája fölött lefelé fodították az ősi családi címert, mivel ő volt a család utolsó férfi sarja. 

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem daliás fia, a 22 éves György, aki ekkor Borsod megye főispánja volt, megkérte a 16 éves Zsuzsanna kezét. Mindketten fontosnak tartották a tudomány és a református hit terjesztését.

A komor pataki várat átépítésekkel otthonosabbá tették. A harmincéves háború sokszor elszólította Rákóczit otthonról, ilyenkor Zsuzsanna jó gazdasszonyként igazgatta a birtokot. 

Életük 1630-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halála után nagyot fordult. A segesvári országgyűlésen a török porta követe, valamint a fejedelem özvegye javaslatára a rendek megválasztották I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé.Ekkor Sárospatakról Gyulafehérvárra, a fejedelemség székhelyére költözött a család.
A fejedelem erős központi hatalom kiépítésén fáradozott . A független fejedelmi hatalom biztosítása érdekében gyarapította birtokait, visszaállította a fejedelmi jövedelemforrásokat. Ebben a munkában mindvégig férje mellett állt a fejedelemasszony. Fennmaradt levelezésük tükrözi a köztük lévő gyöngéd szeretetet és egymás megbecsülését.

Két fiuk, György és Zsigmond tanítását Keresztúri Pál nagytudású lelkészre bízták. Az órákon gyakran részt vett a fejedelemasszony is.
Ő maga is írt egy vallásos vitairatot "Mózes és a próféták, azaz az igaz keresztény vallás negyvenöt apostolainak szentírásbeli győzhetetlen igazságtételei" címmel.
A nagyobbik fiút előrelátó apja 1642-ben erdélyi fejedelemmé választatta. Az ifjú György feleségül vette a katolikus Báthory Zsófiát, s hamarosan megszületett a kisunoka, I. Rákóczi Ferenc.
A fejedelem Patakra utazott, hogy a nagyasszony kedvenc várkastélyát felújítsa. De beteljesült többször hangoztatott mondása: "Isten a nagyokat megpróbálja". 1648-ban súlyos betegségben elhunyt. Az özvegy és Zsigmond fia Patakon próbált vigaszt találni.
Tanárok, lelkészek, iskolamesterek, tehetséges ifjak támogatásában lelték örömüket. Zsuzsanna a régi iskolaépület mellé újat építtetett, nyomdát állíttatott fel. Meghívta a kor leghíresebb pedagógusát, Comeniust, aki 1650 és 1654 között tanította itt az ifjakat. Számos nagy művét itt alkotta.
1651-ben Zsigmond feleségül vette a pfalzi választófejedelem lányát, Henriettát, aki néhány hónapnyi házasság után meghalt. Egy éven belül követte õt Zsigmond is.
A bánattól megtört szívű Lorántffy Zsuzsannának még egy újabb megpróbáltatást is el kellett szenvednie.
A pataki diákok fellázadtak azon intézkedése ellen, hogy az iskolai vagyont ne a diákok, hanem hozzáértõ szakemberek kezeljék.
Fia, II. Rákóczi György a lengyel trón megszerzése érdekében sikertelen hadjáratot indított, melynek következményeként lengyel, török, tatár hadak dúlták fel Erdélyt.
1660. április 18-án a nagyasszony örökre lehunyta szemét.
Anyaként, feleségként, fejedelemasszonyként egyaránt kiemelkedõ, a szívére és az eszére egyaránt hallgató nő volt. Küzdeni tudása, állhatatossága, harmóniára törekvő élete, szerénysége követendő példa lehet az utókor számára.

1990. január 1-től viseli iskolánk Lorántffy Zsuzsanna nevét.

A Lorántffy-napok megnyitójaként minden évben műsorral és virágokkal tisztelgünk névadónk bronz domborműve előtt, amely a bejárattal szemben, az aulában található. 5 évente a város középiskolásai számára vetélkedőt rendezünk Lorántffy Zsuzsanna élete és kora címmel, melyhez kapcsolódik egy-egy történész által tartott előadás is.

A névadó ünnepségen az életét bemutató színdarabot adtak elő az iskola diákjai.A  jubileumi ünnepségeken színjátszó diákok emlékműsorral lépnek fel.

 
Hirdetés