Ma 2019. január 17., csütörtök, Antal és Antónia napja van. Holnap Piroska napja lesz.

Aktuális események

    jan. 11 08:00 - jan. 11 17:00
     Szalagavató
    jan. 14 00:00
    Osztályzóvizsga
    jan. 25 00:00
    Az első félév vége
    febr. 11 00:00
    Szülői értekezletek
    febr. 11 16:00 -
    Központi szülői értekezlet a végzős évfolyamokon

Erasmus

Szakmák éjszakája

Szakképzés Eu Hete

Széchenyi 2020

Iskolai események

previous month január 2019 next month
H K SZ CS P SZ V
week 1 1 2 3 4 5 6
week 2 7 8 9 10 11 12 13
week 3 14 15 16 17 18 19 20
week 4 21 22 23 24 25 26 27
week 5 28 29 30 31

Pályázat

Hirdetés

Hirdetés


Névadónk PDF Nyomtatás E-mail
alt1990. január 1-jétől viseli iskolánk Lorántffy Zsuzsanna nevét.


 
"Fejedelmi nő, az volt bizonnyal 
Világ szerént, lélek szerént;
Több díszt nem nyert bársony-bíborral,
De ő hintett ezekre fényt.
Korát előzte, mint az égen
A tündérhajnal a napot,
Hogy akkor is ragyogjon, éljen,
Mikor a nap lenyugodott."
(Tompa Mihály)
 

Lorántffy Zsuzsannára gondolva maga a történelem elevenedik meg. A 17. század, Erdély, Sárospatak, a reformáció, Comenius. S mindez a végtelen lelki finomságú, állhatatos, nemes jellemű nagyasszony máig példaadó életén keresztül hat ránk is. 

Apai ágon olasz eredetű ősei vitézségüknek köszönhetően a Felvidék leghatalmasabb fõurai közé emelkedtek. Apja, Lorántffy Mihály, Szendrő és Ónod várának kapitánya, a sárospataki vár dúsgazdag ura.

Anyja, Zeleméri Kamarás Borbála, az egri hős, Dobó István rokona, hatalmas uradalmak birtokosa.

1600 -ban született Zsuzsanna lányuk Ónodon vagy Helmecen. A család 1609-ben a pataki várba költözött. Nagyobbik testvérét és édesanyját korán elragadta a halál. Húgával, Máriával Andrássy Katalint kapták mostohául, sőt féltestvérük is született, Katica. Azonban 1616-ban apja is elhunyt. Kriptája fölött lefelé fodították az ősi családi címert, mivel ő volt a család utolsó férfi sarja. 

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem daliás fia, a 22 éves György, aki ekkor Borsod megye főispánja volt, megkérte a 16 éves Zsuzsanna kezét. Mindketten fontosnak tartották a tudomány és a református hit terjesztését.

A komor pataki várat átépítésekkel otthonosabbá tették. A harmincéves háború sokszor elszólította Rákóczit otthonról, ilyenkor Zsuzsanna jó gazdasszonyként igazgatta a birtokot. 

Életük 1630-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halála után nagyot fordult. A segesvári országgyűlésen a török porta követe, valamint a fejedelem özvegye javaslatára a rendek megválasztották I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé.Ekkor Sárospatakról Gyulafehérvárra, a fejedelemség székhelyére költözött a család.
A fejedelem erős központi hatalom kiépítésén fáradozott . A független fejedelmi hatalom biztosítása érdekében gyarapította birtokait, visszaállította a fejedelmi jövedelemforrásokat. Ebben a munkában mindvégig férje mellett állt a fejedelemasszony. Fennmaradt levelezésük tükrözi a köztük lévő gyöngéd szeretetet és egymás megbecsülését.

Két fiuk, György és Zsigmond tanítását Keresztúri Pál nagytudású lelkészre bízták. Az órákon gyakran részt vett a fejedelemasszony is.
Ő maga is írt egy vallásos vitairatot "Mózes és a próféták, azaz az igaz keresztény vallás negyvenöt apostolainak szentírásbeli győzhetetlen igazságtételei" címmel.
A nagyobbik fiút előrelátó apja 1642-ben erdélyi fejedelemmé választatta. Az ifjú György feleségül vette a katolikus Báthory Zsófiát, s hamarosan megszületett a kisunoka, I. Rákóczi Ferenc.
A fejedelem Patakra utazott, hogy a nagyasszony kedvenc várkastélyát felújítsa. De beteljesült többször hangoztatott mondása: "Isten a nagyokat megpróbálja". 1648-ban súlyos betegségben elhunyt. Az özvegy és Zsigmond fia Patakon próbált vigaszt találni.
Tanárok, lelkészek, iskolamesterek, tehetséges ifjak támogatásában lelték örömüket. Zsuzsanna a régi iskolaépület mellé újat építtetett, nyomdát állíttatott fel. Meghívta a kor leghíresebb pedagógusát, Comeniust, aki 1650 és 1654 között tanította itt az ifjakat. Számos nagy művét itt alkotta.
1651-ben Zsigmond feleségül vette a pfalzi választófejedelem lányát, Henriettát, aki néhány hónapnyi házasság után meghalt. Egy éven belül követte õt Zsigmond is.
A bánattól megtört szívű Lorántffy Zsuzsannának még egy újabb megpróbáltatást is el kellett szenvednie.
A pataki diákok fellázadtak azon intézkedése ellen, hogy az iskolai vagyont ne a diákok, hanem hozzáértõ szakemberek kezeljék.
Fia, II. Rákóczi György a lengyel trón megszerzése érdekében sikertelen hadjáratot indított, melynek következményeként lengyel, török, tatár hadak dúlták fel Erdélyt.
1660. április 18-án a nagyasszony örökre lehunyta szemét.
Anyaként, feleségként, fejedelemasszonyként egyaránt kiemelkedõ, a szívére és az eszére egyaránt hallgató nő volt. Küzdeni tudása, állhatatossága, harmóniára törekvő élete, szerénysége követendő példa lehet az utókor számára.

1990. január 1-től viseli iskolánk Lorántffy Zsuzsanna nevét.

A Lorántffy-napok megnyitójaként minden évben műsorral és virágokkal tisztelgünk névadónk bronz domborműve előtt, amely a bejárattal szemben, az aulában található. 5 évente a város középiskolásai számára vetélkedőt rendezünk Lorántffy Zsuzsanna élete és kora címmel, melyhez kapcsolódik egy-egy történész által tartott előadás is.

A névadó ünnepségen az életét bemutató színdarabot adtak elő az iskola diákjai.A  jubileumi ünnepségeken színjátszó diákok emlékműsorral lépnek fel.

 
Hirdetés